Veres Csilla: Télapókor
Jégvirágos téli éjben visít a fagy, hull a hó, szarvas húzta csengős szánján útjára kél Télapó.
Jégvirágos téli éjben visít a fagy, hull a hó, szarvas húzta csengős szánján útjára kél Télapó.
Itt van a tél, kis falunkra Hulldogál a hó, Útra készül nemsokára A jó Télapó. Siess hozzánk Télapó, mert Várunk már nagyon, Hullj havacska, hogy szánkója
Csakhogy itt vagy Télapó, Jaj de régen várunk, Tedd le nehéz zsákodat, Pihenj meg minálunk.
Bokron, fákon csillogó Fehér zúzmara. Megjött már a várva várt December hava. Útra kelt már Télapó,
Felhőt szánt a szánkó talpa, piros ruhás ember rajta. Mögötte nagy zsákokban csokoládé s virgács van.
Levelet küldök én A virgács erdőbe, Mikulás apónak A saját kezébe.
Zirr, zurr, zurrogó! Sziszeg a szél, hull a hó. Zirr, zurr, zurrogó! Ragyog a sok hógolyó.
Láncot csörget, ajtón zörget, úgy haragszom érte! Nem hiszem, hogy akad aki ilyesmire kérte. Rusnya képe feketéllik, farka végén bojt van, Görbe szarva legtöbbször az ajtó félfán koppan. Nagyon buta, sosem esik nála le a tantusz, Akármiről kérdezgetik, csak dadog a krampusz.
Erdő mélyén farakás, Ott lakik a Mikulás. Piros arca, mint kalács Szakálla, mint faháncs.